1133 Budapest, Kárpát u. 26.
(bejárat a Pozsonyi útról)

+36-1/780-8380

Hétköznap: 8-13 és 15-20
Szombaton: 9-12
Vasárnap: zárva

1133 Budapest, Kárpát u. 26.
(bejárat a Pozsonyi útról)

+36-1/780-8380

Hétköznap: 8-13 és 15-20

Szombaton: 9-12

Vasárnap: zárva

angol nyelv

KUTYATARTÁSI TANÁCSOK

Táplálás

Mikor mennyit?

A kölyökkutyákat legkorábban 6-8 hetes korukban választják el anyjuktól. A tejtáplálásról szilárd táplálékra való áttérés fokozatos, ne hirtelen legyen. Ha a kiskutyák már az elválasztás előtti időben is fogyasztanak szilárd táplálékot, akkor bélrendszerük könnyebben alkalmazkodik. Elválasztás után a kölyökkutyának (tehén)tejet adni már nem tanácsos, mert könnyen erjedést, puffadást és hasmenést, sőt ritkán tejallergiát is okozhat. A kölyökkutya 3 hónapos koráig naponta akár 5-ször is kaphat eleséget, majd fél éves korig napi 3-szor, egy éves korig napi 2-szer, később esetleg már napi egyszeri étkezés is megfelelő.

A teljes kifejlettség elérésekor heti egyszer koplalónapot lehet beiktatni, amit elsősorban elhízásra hajlamos kutyáknál javaslok. Eleség ne legyen állandóan a kutya előtt, sőt amit 15 perc alatt nem eszik meg, azt nyugodtan vegyük el tőle. Fontos, hogy az etetés mindig a nagyobb mozgás, játék, séta után történjen. Teli hassal történő intenzívebb mozgással könnyen veszélyes gyomorcsavar alakulhat ki. A táplálék mennyiségét mindig a kutya kondíciójához és aktuális igényéhez mérten adjuk. Szobahőmérsékletű víz mindig folyamatosan legyen a kutya előtt. Betegség esetén meleg keserűtea is adható. A folyadékbevitel kiegészítésére a levesek és főzelékfélék is megfelelőek.

Mit?

A táplálék összeállítása házilag is megoldható, de gyári tápokat és konzerveket is adhatunk kutyánknak. A házikoszt mindig fehérjéből és köretből álljon. Fiatal korban, vemhes állatnál és bizonyos betegségekben 30-40% fehérje lehet a köret mellett. Felnőtt korban már 20-30% fehérje bőven elegendő az eleségben. Bizonyos betegségekben csak egészen kevés fehérjét szabad adnunk. Fehérjeforrásként főleg hőkezelt állati eredetű fehérjék jönnek számításba, bár növényi eredetű fehérjék is adhatók (pl. szója). Nyersen ne adjunk állati eredetű fehérjét. Állati eredetű fehérjeforrásként mindenféle főtt hús (baromfi, marha, sertés, ló, nyúl, bárány, vad), tejtermék (joghurt, kefir, sajt, túró), főtt tojás és halféleségek adhatók. Köretnek főtt rizs, tészta, főzelékek, párolt zöldségek, müzli, puffasztott rizs, pékáru, háztartási keksz, száraz kenyér, gyümölcs, esetleg jól megfőzött krumpli adható. A házikoszt ne legyen fűszeres. A gyári tápokból, konzervekből kutyánk kora, termete alapján pénztárcánk szerint válogathatunk. A száraz tápokat érdemes kevés folyadékkal, levessel nedvessé téve adni, hogy elkerüljük a gyomorban történő puffadásukat. A félnedves tápokat és konzerveket érdemes megmelengetni, semmiképp sem hidegen adni.

Mit ne?

Tisztán csontot nem előnyös adni. Ha csontot etetünk, azt tegyük az etetés után. Ami még előnyösebb, hogy csontos húst adunk a köret mellé, de ilyenkor sem nagy mennyiségben. Csontos húst legkorábban 3-4 hónapos kortól adhatunk, de ebben a korban a fogváltást megkönnyítendő a nagyobb csöves csont (pl. marhalábszár) rágcsálását ajánlom. Szilánkosan törő, éles (pl. baromfi felső kar) illetve egybe lenyelhető csontot (pl. sertés csigolya) ne adjunk. Idősebb kutyának csontot csak kis mennyiségben, óvatosan szabad adni, mivel ilyenkor a bélműködés renyhébb és gyakran a fogazat sem tökéletes.

Nagy mennyiségű csont egyébként fiatalabb állatban is bélsárrekedést okozhat, így ez mindenképp kerülendő. A kölyökkutyák szívesen vesznek szájukba különféle idegen tárgyakat, ezek közül azok veszélyesek, amiket le tudnak nyelni. A lenyelt kisebb játék, kavics, gesztenye, dió, barackmag könnyen bélelzáródást okozhat. A szétrágott takaróból, textíliából származó fonal, cérna, madzag könnyen lefűzheti a beleket.

Sétálás

Hányszor?

Kölyökkutyát nem szabad addig sem utcán sétáltatni, sem más olyan helyre vinni, ahol kutyákkal találkozhat, amíg nincs megfelelő védelme a fontosabb kutyabetegségek ellen. A megfelelő immunállapot eléréséhez a kölyökkutyákat jól meghatározott oltási program szerint védőoltásokban kell részesíteni. Optimális esetben, vagyis 6-8 hetes korban elkezdett sorozatoltásokkal, 12-14 hetes korban vihetjük kiskutyánkat először sétálni. Kutyát sétáltatni akárhányszor lehet naponta, de a kutyadolgok elvégzése céljából legalább napi háromszor ajánlatos. A kertben tartott, vagy a kertbe kijáró kutyát is mindenképpen érdemes sétáltatni.

Mikor?

Akármikor sétáltathatjuk kutyánkat, de legalább 8 óránként mindenképpen adjuk meg számára az ürítés lehetőségét. Fontos hogy az étkezés mindig a séta után történjen.

Hol?

Legideálisabb a természetben sétálni, ha ez nehezen megközelíthető, akkor a természetszerű zöldövezeteket, kutyasétáltatókat, parkokat lehet felkeresni. Járványügyi szempontból fontos, hogy eltakarítsuk az ürüléket. Nem szabad engedni, hogy kutyánk más kutya ürülékét, idegen tárgyat felvegyen vagy pocsolyából igyon. Forgalmas helyen fontos a póráz használata. Járműveken a szájkosár használata kötelező. Kisebb testű kutyáknak inkább a hám használata kedvezőbb, nagyobb testűeknek a nyakörv is ideális. A nyakörven jó, ha van egy telefonszámmal, névvel ellátott biléta a veszettség elleni védőoltás bilétája mellett. Vízpartok környékén fokozottabban kell figyelni a járványügyi vonatkozásokra, vagyis a megfelelő védőoltásokra. A természetes vizekben való úsztatás nem veszélytelen, csak fokozatosan, óvatosan tanácsolható. Legjobb először sekély állóvízben, meleg nyáron együtt megmártózni a kutyával. Úsztatáshoz főleg a hosszú lógófülű fajták fülét érdemes felgumizni, füldugót használni. Ráadásul a vízpartoknál és az erdőkben a kullancsveszély is nagyobb, ezért megfelelő kullancsűző használata elengedhetetlen. Kullancs közvetítette Lyme-kór elleni védőoltás is ajánlott. Emellett a rendszeres, széles spektrumú féregűzés szigorú betartása fokozottabban alkalmazandó.

Kültakaró ápolásáról

Hogy fürdessük?

A kölyökkutyákat amíg nem mehetnek utcára nem szükséges fürdetni. Ha mégis nagyon koszosak lennének, mert belehemperegtek valamibe, úgy kézmeleg tiszta csapvízzel egy lavórban vagy kádban a kutya mellkasáig érő vízben megfürdethetjük. Ha csak kisebb terület lett koszos, úgy egy vizes törülközővel is tisztára moshatjuk a szőrköntöst. A felnőtt kutyákat is csak akkor érdemes fürdetni, ha koszosak. Általában elég a lábvégeket és a hasaljat lemosni. Ha mégis fürdetjük a kutyánkat, úgy azt leggyakrabban havonta tegyük, mert gyakoribb fürdetés kiszárítja a bőrt. A fürdetéshez egészséges állatnak legfeljebb a sima babasampont ajánlom, semmiképp sem tanácsolom a különféle drága samponokat, amik közül soknak káros hatása lehet az érzékenyebb bőrű állatoknál. Különböző bőrbántalmak esetén viszont kiváló gyógysamponok állnak rendelkezésre. A sampont mindig vízzel felhígítva helyezzük a kutya szőrére, legjobb a fürdővízbe előre belehelyezni. A sampont alaposan mossuk ki kézmeleg csapvízzel. A kutya fejét ne mártsuk vízbe, samponos víz a szembe, a fülbe ne menjen. Fürdetés után puha száraz törülközővel dörzsöljük szárazra a kutyát, majd engedjük, hogy rázza ki magát. Ezután érdemes jól megfésülni, kikefélni. Hűvösebb időben csak egy órás bent tartózkodás után menjünk ki a fürdetés után. A nyakörvet csak teljes száradás után tegyük vissza a kutyára. Ha szőrzet nem fényes, egészséges a fürdetés és kikefélés után, akkor érdemes bőrtápláló vitaminokat adnunk. A bolha- és kullancsirtók használata előtt érdemes fürdetni, hogy jobban bejusson a bőr mélyebb rétegeibe az adott hatóanyag. Ezen szerek használata után viszont néhány napig semmiképp sem tanácsos, hogy vizes legyen a szőr.

Szőrnyírás?

A szőr nyírását egyes kutyafajtákban rendszeresen elvégzik a kutyakozmetikusok. Egészségügyi okokból kiemelném a szem, a száj, a fül, a lábujjak, a végbéltájék megfelelő gondozását, amire előnyösebb állatorvost megkérni. A szem körüli szőrök nem sérthetik a szaruhártyát, a belső szemzug alatt nem egészséges, ha beleszárad a könny a szőrbe. A szájnyílásba lógó szőrök összeragadhatnak a tápláléktól. A hosszabb fülű kutyáknak gyakrabban befülled, begyullad a füle, így ezek gondozására külön oda kell figyelni. A fül belső részének és a lábujjak közti szőrnek a nyírása a toklász (egy fűféle kalásza) bemenetelének megelőzése miatt is fontos. A túlnőtt karmokat rendszeresen nyírni kell. Hosszabb szőrű kutyáknál a végbéltájékot is érdemes kissé kinyírni. Egyes egyedekben a bűzmirigy ürülése nem történik meg a bélsárral, a kutya nehezen ürít, fenekét húzza, „szánkázik”. Ilyenkor a bűzmirigy kiüríttetése az állatorvossal elengedhetetlen.